Vajon bírja a magyar internet a korona vírus miatt megnövekedett forgalmat? - TÉNYEK

Published Date: 2020/03/26 by: DaVieS

Másról sem hallani a nagy világban, mint hogy kérvényezték a nagyobb adatszolgáltatókat, hogy csökkentsék a hálózati forgalmat (pl: Youtube, Netflix).

De itt a "balkánon" Magyarországon mi a helyzet, hihetnénk, hogy jajj most aztán teljesen kiakasztjuk az internetet ha már nyugaton pánikolnak.

Meglepő tények a Budapest Internet Exchange (BIX) adatai szerint az alábbiak!

Mi az a BIX?

Urban legendák szólnak, hogy a "BIX" a Victor Hugo 18-22. irodaház éppenséggel mindannyian annak hívjuk a mai napig, ámbár a BIX kikéri magának, mert az egy irodaház ahol vannak ők is.

A weboldalukról idézem:

A BIX egy Budapesten három telephelyen működő Internet eXchange.

Fő célunk a magyarországi Internet forgalom kicserélése mellett elérést biztosítani a régió szolgáltatóinak a magyarországi tartalmakhoz és egymáshoz.

A BIX (Budapest Internet Exchange) 1995-ben alakult és alapvető célja, hogy a különböző internetszolgáltatók közötti magyarországi és regionális internet forgalom ne terhelje a szolgáltatók nemzetközi irányú kapcsolatait és platformot biztosítson a szolgáltatói hálózatok IP alapú összekapcsolásához.

A BIX tulajdonosa és üzemeltetője nem egy vagy néhány szolgáltató, hanem az Internet Szolgáltatók Tanácsa Tudományos Egyesület, melynek tagja számos szolgáltató. Ilyen módon kijelenthető, hogy a BIX szolgáltató-semleges és az egész internetes közösség érdekeit szolgálja.

A BIX három budapesti adatcenterben (SZTAKI, Dataplex, Dataneum) működő csomópontból áll. A csomópontok 100 Gbps-os vonalakon, CISCO Nexus 7710 switch-eken keresztül, redundánsan kapcsolódnak egymáshoz. A BIX-nek 52 tagja van (ebből 18 nemzetközi és 34 hazai) összesen 859 Gbps adatátviteli kapacitással és 210 Gbps csúcs forgalommal. Az éves forgalom növekedés az elmúlt években 10-25% volt.

A BIX ideális forgalom kicserélő központ Közép-Kelet Európa és a Balkán félsziget szolgáltatói számára. A nemrég bejelentett BIX Viszonteladói Program (BIXViP) lehetőséget teremt a távoli, de teljes értékű BIX tagságra akár magyarországi vidéki központú internet-, illetve kábelszolgáltatók, akár további nemzetközi szolgáltatók csatlakozására.

Tehát a BIX az a hely amit mi a Mátrix sorozatban láttunk.

De csöppet sem úgy néz ki különben, hogyan is képzeljük el? Hát bármilyen meglepő többnyire rendezetten üvegszálas kábelek futnak csövekben, kazettákban, switchekben.

A grafikonok alapján elmondható, hogy a csúcs-időszak reggel 10:00 -tól kezdődik és tart 20:00 -ig.
Ezen időszak alatt összesen kb. 445 Gbit /s -es átmenő forgalom van, hogy ez mit jelent?

Több mint 55GB / másodperc

Ami azt jelenti, hogy egy 3 órás 4K felbontású film kevesebb mint 2 másodperc alatt töltődne le, ha elbírná ezt a sebességet a merevlemezünk, ugyanis ennyit még az SSD -k sem írnak. (még az PCI-E, M.2 sem)

Nade elbírjuk a távoktatást és a Home Office -t?

Kétségtelen, hogy a grafikok kiugrást mutatnak ugyanis eddig súroltuk a 200G -t (peek), most pedig 250G -t suroljuk, habár minimális visszaesés tapasztlaható.

Ha valaki valami extrém kimagasló grafikont várt, annak alább a csalódás, pirossal megszínezve a tüskét.

Most mindenki legyint egyet, hát ez picsafüst, különben azért látványos növekedés történt az internet felhasználásban, de azért nézzük meg a magyar peeringeket, például kezdve a nagyobb szolgáltatókkal..

Amit érdemes tudni, hogy látni fogunk olyat, hogy Backup Link ez különben annyit takar, hogy "jó esetben" fizikailag is redundáns hálózati kapcsolat (tartalékba ha az elsődleges elesett volna, mondjuk egy jó kis M3 -as kábelbe vágás végett) ugyanakkor a Backup Link szolgálhat úgy is, hogy ezt is megnyitják a forgalomnak, amennyiben adatforgalom kezd megjelenni a Backup Linken úgy, hogy a "Primary" is telített az azt jelenti, hogy a szolgáltatók a tartalékukat kezdték felhasználni, amivel különben mindaddig nincs is baj, ameddig kitart és nem döglik be az elsődleges.

További kiegészítés: Incoming / Outgoing nem feltétlenül jelenti azt, hogy az Incoming a bejövő tehát a letöltés mert inkább fordítva az incoming a feltöltést és az outgoing pedig a letöltést jelenti, nézőpont kérdése ugye?

Mert nekem itthon ami letöltés az feltöltés a szervernek.

Magyar Telekom:

A magyar telekomnál 30G + két darab 10G link és további + 30G Backup link van jegyezve.
Érdekes megfigyelni, hogy a 30G -t néha koppon verte egészen pontosan Március 21. -én és látszik a grafikonokból, hogy azért valamilyen szinten szabályozták is azt, így feltehetően elképzelhető, hogy voltak itt-ott kisebb akadások a szolgáltatásban ami a legtöbb felhasználónak gyakorlatilag észrevehetetlen. Illetve beindult a forgalom a Backup Linken Március 25. -én utoljára ehhez hasonló forgalom 2017 -ben volt a Backup Linken.

Nem kell megijedni, valószínűleg felkészülnek ami jó mindenkinek, íme a lényeg:

Telenor

Érdemes megjegyezni, hogy a Telenor kisebb hálózattal bír, ugyanakkor a Telekommal ellentétben kevesebb távközlési területtel is rendelkezik, tehát ebből senki ne következtessen arra, hogy bármelyik is jobb lenne a másiknál.

Telenoréknál van egy 20G jegyzett BIX peer és egy 20G Backup link.
Ami azt illeti itt Március 18. -án levertük a 20G -t elég rondán ezt biztosan megérezték a telefonosok.
A backup link itt is megindult Március 23. -án egy irányba.

Vodafone

A vodafone mint jegyzett peering nem nézve a Liberty Globalt (UPC), hasonlóan a Telenorhoz 10G + 10G -vel rendelkezik nincs megkülönböztetve Backup link, de egyik oldalon csak egy irányba hasít a forgalom.

Vodánál valamit tudnak az emberek, hiszen csak Március 23. -án vert majdnem koppot 8G -nél az egyik grafikon, gyanús, hogy a Vodafonnál erősen korlátok vannak vagy csak nem adnak annyi netet az embereknek mert fele sáv elég amit a konkurrens fogyaszt, ebből ne szűrjünk le semmit mert erről maximum csak ők tudnának állás foglalást adni.

Itt semmi látnivaló nincs mérnöki pontossággal mennek az ívek.

Digi

Nézzük a Digi -t egybe aki habár már jelen van a mobil piacon is, de inkább érdekes mint lakossági internet, hiszen úgy osztogatták a gigabitet mint a cukorkát ezzel elindítva azt, hogy már nagymámánál is a gigabit folyik a falból, de minek hiszen 54Mbps wifi adaptere van, nem mindegy? a lényeg, hogy szeretjük a nagy számokat: 1000.

A diginek 40G peerje látható, nincs durva egyenes tehát működik és nem vert koppot sem szóval nyugalom a Digi bírja bőven még.

Hamár így belejöttünk nézzük meg 1-1 nagyobb nem lakossági szolgáltatót is.

Toplistát vezeti az MVMnet 200G -vel amiből használ 8G -t, ez olyan mintha lenne egy autóm gyémántkövekkel borítva és aranyból kirakva, aztán kitudja lehet tervei vannak.

Amazon 100G -vel, feltehetően cloud peering előkészítés.
Google 60G -vel, feltehetően cloud peering előkészítés.
Deninet 40G neki még annyi van, hogy ingyen is adhatná.

Végeredmény

Itt a korona vírus járvány, akik tehetik otthonról dolgoznak, elnézve a várost sokaknak azért sikerült, nem is arról van szó, hogy az Internet elbírja vagy sem, hanem szemmel látható, hogy a szolgáltatók kivétel nélkül tesznek is róla, hogy ez így maradjon és ha jobban belenézünk ebbe az olajozott fogaskerékbe, informatikusok százai fáradhatatlanul dolgozott azért, hogy fel tudd venni a pénzed az ATM -be és hogy tudj otthon dolgozni.

Úgy gondolom és mondanám, hogy tapsoljuk meg őket is és itt elfogult vagyok mert ehhez keményen én is hozzájárultam estétől reggelig, de szerintem itt mindenki tapsot érdemel, a kamionos a pénzszállító és stb..

Internet ügyileg jók vagyunk amíg valaki nem ront el valamit.